A KUKSC TÖRTÉNETE
A kézilabda múltja Kiskunhalason
Kiskunhalason 1955-ben alakult az első kézilabda egyesület az akkori Kisipari Termelő Szövetkezet égisze alatt és működött egészen 1975-ig, amikor is az akkori irányelvek szerint egyetlen városi sportszervezetbe, a Kiskunhalasi Atlétikai Clubba tömörítettek valamennyi egyesületet. Ettől kezdve a KAC férfi kézilabda szakosztályaként működött egészen 1992-ig. A rendszerváltozáskor, a felálló önkormányzatoknál nem szerepelt a versenysport, mint kötelező feladat, ezért elemeire hullott szét a városi sportszervezet. 1992-ben tehát megalakult a Kiskunhalas Kézilabda Club. Fél évig egy egyesület volt a női és férfi szakosztály, majd 1992. júniusában a nők összeolvadtak az akkor megyei bajnokságot nyert FÜSZÉRT SE-vel és azóta külön utakat jár a két szakosztály. A férfi csapat változó támogatottsággal és változó eredménnyel hol megyei bajnokságban, hol pedig NB-II-ben szerepelt, ahol megvetette a lábát és 1996-tól hullámzó eredményességgel ugyan, de folyamatosan ebben az osztályban versenyzett. 2003-ban érett be a hosszú évek munkája, a KKC az NB II. Dél bajnokaként feljutott az NB IB-be. Sajnos a magas mércéhez sem támogatottságban, sem játékosállományban nem tudtunk felnőni, ezért utolsó helyen végeztünk. Ez évben személyi ellentétek, a városban a női és férfi csapat között szított rivalizálás miatt morálisan is megbomlott a csapat, végül az elnökség, a 2004 tavaszán aktuálissá vált tisztújításkor nem indult a mandátumokért. Az új elnökség hiányos pénzügyi fedezettel elfogadta a lehetőséget a bennmaradásra, nevezett az NB IB-be. Sajnos a papírforma érvényesült. Az akkori egyesület sem játékosállománnyal, sem anyagilag nem tudott megfelelni a kihívásoknak, így szezon közben gyakorlatilag tönkrement, majd megszűnt
A kiskunhalasi férfi kézilabda végnapjai?
A felnőtt csapat menetelésével párhuzamosan azonban végbement egy nagyon fontos, napjaink kézilabda életét is meghatározó folyamat, ez pedig az utánpótlás nevelés megszervezése, versenyeztetése. Az 1990-es évek elejére határozottan magas szintű versengés alakult ki a város általános iskolái között úgy fiú, mint leány vonalon. Magasan képzett, tehetséges testnevelők irányították a munkát, több év is volt, amikor nem csak a megyei döntő, hanem a területi diákolimpiai első helyezés is halasi csapatok között dőlt el. Több mint tíz esztendőn keresztül volt országos döntőben szereplő együttese a kiskunhalasi kézilabdásoknak, szinte minden korcsoportban. Kimagaslóan eredményes és aktív volt a 2006/2007-es tanév, amikor a Felsővárosi Általános Iskola hét csapattal szerepelt a diákolimpián és ebből öt csapat országos döntőbe jutott.
Az új kezdet
2006-ban a halason maradt, többnyire főiskolán, egyetemen tanulók baráti körként termet béreltek, edző nélkül, saját szórakoztatásukra sokszor két-három csapatnyian együtt töltötték a péntek estéket. Az utánpótlás vonalon évről-évre diákolimpia döntőt megjárt fiatalok a középiskolák csapataiban sportolgattak, készültek a diákolimpiára és a Bibó István Gimnázium által minden évben megrendezett nemzetközi középiskolás tornára, melyet a kézilabda halasi népszerűsítésében élenjáró Horváth István „Pikó” tanár úr alapított, több mint negyven esztendeje.
Szó szerint a nulláról indulva alakította újjá Kiskunhalason ez a baráti kör és az utánpótlási korú játékosok szülei a sportegyesületet, létrehozva a Kiskunhalasi Utánpótlásnevelő és Kézilabda Sport Clubot 2007 nyarán.
Az egyesület megalapításakor örömmel tapasztaltuk a rengeteg korábbi játékos szándékát a visszatérésre és az igényt a további korosztályokban való indulásra. Ugyanakkor szinte lehetetlen volt mindennek a finanszírozása. Annak ugyanis a 2010-ig végbement változásával fokozatosan országosan leépült a sport költségvetési támogatása, de az igazi nagy baj az volt, hogy a tanórán kívüli testnevelést, mint az egészséges életmódra nevelés fontos eszközét is elsorvasztotta az akkori kormányzat. Mintha szándékosan ellustult, önmagukkal szemben igénytelen, szabadidejükkel gazdálkodni képtelen, szellemileg és testileg satnyuló új nemzedéket akartak volna nevelni. Számadatok bizonyítják, hogy a testnevelő tanárok anyagi motiválásának megszüntetése a kézilabda oktatás területén is az a láncszem volt, mely nélkül nem működhetett tovább a rendszer. Nem várható el egyetlen pedagógustól, sportvezetőtől sem, hogy úgy tartson színvonalas edzést, utazzon a csapatával versenyekre minden díjazás nélkül, hogy közben napi megélhetési gondjai vannak.
Rendeződik az anyagi háttér
A látvány csapatsportok tao-n keresztüli támogatási rendszere az, amely rendezte ezt a gondot és ismét elvárható a színvonalas szakmai munka. Ezzel a háttérrel fogalmazható meg az a célkitűzés, hogy a tanórán kívüli foglalkozásokat úgy kell megszervezni és olyan tartalommal megtölteni, mely a sportág fejlődését szolgálja. Ennek a támogatási rendszernek köszönhető, hogy a személyi feltételek finanszírozása mellett az elmúlt esztendőben korszerű eredményjelző készüléket vásároltunk – melyet a Bibó Gimnáziumba szereltünk fel – és komoly pénzösszeget költhettünk sportfelszerelésekre is az utazási és terembérleti költségek kifizetése mellett. Társrendezőként pénzügyileg is részt vehettünk a Bibó Kupák lebonyolításában és megvalósulhatott az az álmunk, hogy saját autóbuszainkkal utazhatunk a vidéki mérkőzésekre.
Kiskunhalason jelenleg kettő kézilabda mérkőzés megrendezésére hitelesített sportcsarnok, illetve fedett pálya üzemel. Ezen a két – oktatási intézményekben lévő – pályán osztozik a város valamennyi fedett pályát igénylő sportága, valamint a szabadidős sportrendezvények.
Remény szintjén él bennünk egy új, több nézőt befogadó városi sportcsarnok építésének lehetősége, mely a jelenlegi támogatási forma megmaradása esetén, komoly összefogással megvalósítható.
Új központ épül
2007 őszén Koligyer Zoltán biztosított számunkra székhelyet a Koliken Kft irodáján. Azóta is oda érkeztek a küldemények, de nem volt önálló szertárunk, eszközeinket több helyen, különböző körülmények között tároltuk. 2015-óta a várostól bérltünk egy termet, melyet sikerült felszerelnünk kondícionáló eszközökkel, de maga az épület romos állapotban volt, nagyon komoly felújításra szorult volna. Ezen körülmények javítása érdekében kértünk és kaptunk lehetőséget sportfejlesztési programunkon belül egy új létesítmény építésére, mely összesen több mint 360 nm alapterületen biztosítja az egyesület székhelyét, magába foglal egy 100 nm-es konditermet, 60 nm-es oktatótermet, öltözőket, vizesblokkokat, íratok kezelésére és őrzésére alkalmas irodát és a padlástérben egy komoly méretű szertárt. A pénzügyi fedezetet 70 %-ban tao-s támogatások jelentik, a fennmaradó 30 %-ot Kiskunhalas Város támogatásának köszönhetjük.
A Kiskunhalasi UKSC a város legnagyobb sport klubja
Nagyon fontos feladat a társadalom egészének megújulásával való lépéstartás. Az új támogatási rendszer, az a tény, hogy a politika gazdasági eszközöket biztosít a sport felélesztéséhez, meghatározhatja a sportág jövőjét. E mellett a lehetőség mellett nem szabad elmenni, saját eszközeinkkel, lehetőségeinkkel partnernek kell lennünk. Nem csak megújulásról beszélünk, hanem egy új életmódról, egy új gondolkodásról, új lendületről. A sportág valamennyi szereplőjének újra kell gondolnia, mit tett, mit tesz, mit tehet ebben az új környezetben. Örvendetes, hogy a vállalkozások is tényezőivé, mégpedig igen fontos tényezőivé válhatnak társasági adójuk egy részének átadásával ennek az új helyzetnek. Örvendetes, hogy láthatják, mi történik a nehezen megtermelt, sportszervezeteknek átadott forintjaikból.
A KUKSC számokban a 2023-2024-es szezon őszi szezonjában:
Csapat
0
Munkatárs
0
Edzés
0
Játékos
0
Edzés
0
Gól
0